átlátszó csendélet

máj. 8-15.

Ebben a negyedévben kell egy osztályzatot adnom, és ezt a mostani faladatra fogom adni. (ez be fog számítani az év végi osztályzatba is). Aki csak teheti, jöjjön el a 13.-i és 15.-i órákra, de aki nem tud (és aki nem volt itt 8.-án), otthon is megfestheti. Feltöltöttem képeket a fotók a modellekről blogba, de hasonló, otthoni beállítást is lehet csinálni.

A feladat lényege, hogy teljesen átlátszó dolgok vannak egyszerű háttér előtt, üveg és nejlon. Ezeket kell úgy megfesteni, hogy -a valós látványnak megfelelően- a tárgyak csak azért látszanak, mert kicsit torzítják azt ami mögöttük van, és csillognak. Olyan lesz így a kép, mintha először csak a hátteret festenénk meg, úgy, mintha nem is lennének ott tárgyak, és aztán kizárólag (a tárgyakon megcsillanó) fények és árnyékok festésével "testet adnánk" a "semminek" hogy átlátszó befőttes üveggé, vagy áttetsző, gyűrött nejlonná váljon.

Nagyon fontos észrevenni azt, hogy ilyen esetekben mindíg a csillanások a legfehérebbek!!! még ha fehérre festett fal előtt is vannak ezek a tárgyak, a csillogás még fehérebb, tehát muszály egy kicsit árnyékosra, szürkére festeni az egyébként fehérnek tartott dolgokat is, és akkor válik valóban elég élénkké a fény! Tehát aki akvarellel fest, annak például nem látszódhat ki a képen a lap fehérje sehol, kizárólag ott, ahol a fények megcsillannak. Praktikusnak érzem , hogy legalább egy fehér temperát, vagy bármilyen fedő festéket használjunk, nagy szükség lehet rá.

Nyugodtan lehet javítgatni, szinte lyukasra dögönyözni a papírt, ha szükséges, mert most az a fontos, hogy az átlátszóság és a csillogás meg legyen oldva- a nejlonnál ködös, töredezett nejlonossággal, az üvegnél tiszta éles átlátszósággal...

Robert Kulicke- still life with water glass. 1979

John Wanczyk

netről -nem tudom ki.